Lassan, de biztosan

Sziasztok~

Végre elkészültem a nálam lévő Animeseries projectekkel. Most már csak be kell várnom a lektort, hogy elkészüljön. Happy vagyok ettől! :D

Egy dolog, ami a napokban nevetésre késztetett. Kedves munkatársam, akivel max köszönő viszonyban szoktam lenni olyat mondott, amit ki nem állhatok egy "idegen" szájából.

"Én csak jót akarok neked!" Eehh...

Ez úgy történt, hogy okoskodott ahogy szokott én pedig el kezdtem neki magyarázni, hogy az miért olyan, amilyen. Erre felkapta a vizet és üvöltözni kezdett, hogy minek magyarázkodok mindig, mikor ő az idősebb és régebb óta dolgozik ott, mint én. Na, ez a másik dolog, amit ki nem állhatok és ezzel nem nyeri el a tiszteletemet. Én csak lestem rá, majd ott hagytam, mivel éjfél körül én nem fogok veszekedni egy ilyen emberrel úgy hogy előtte már túl vagyunk 3 éjszakán, plusz 12 órában. Meg egyébként is rühellek veszekedni egy lényegtelen dolog miatt. Természetesen ezután csak akkor szólt hozzám, amikor nagyon muszáj volt. Jött egy másik munkatársam és mosolyogva kérdi, hogy megint mi baja van K-nak. (Nevezzük így a "Jót akarok" személyt. :D) Nem bírtam ki, hogy ne röhögjem el magam, miközben elmeséltem neki nagyjából, hogy min kapta fel a vizet megint. Aki kérdezte csak elnevette magát és kiszólt az egyik srácnak, hogy "Hallod, mondd meg  Gy-nek, hogy d*gja már meg a K-t." Ez kicsit hirtelen ért és kint a fiúk is csak röhögtek, mikor elért hozzájuk az üzenet.

Persze, mikor K vissza jött egyik szünetéről, akkor oda jött hozzám és elkezdett magyarázkodni, hogy nem akart lecseszni vagy valami. Csak hallgassam meg az idősebbiket meg ilyenek. Én meg mondtam, hogy nem kell magyarázkodni, nem vettem magamra. Persze ezt mondtam, de inkább beolvastam volna neki, viszont előre láttam, hogy az utolsó kb 8 órában nem hagyna békén csak mondaná a magáét, én meg fáradt voltam már ehhez. Szóval igen... Így már nem is nagyon szólt hozzám. Sőt, ma se mondta a magáét. Sokkal nyugodtabban dolgoztam volna, ha mondjuk nem fájt volna a fogam helye...

Még hétfő éjszaka kezdett fájni és mire haza értem már elviselhetetlen volt. Nem szoktam bevenni gyógyszert, ha nem muszáj. Most már vettem be, mert egyszerűen nem bírtam aludni tőle. Épp hogy elaludtam max fél óra múlva már felébredtem. Ezt párszor eljátszottam és inkább vettem be gyógyszert. Másnap, vagyis kedden anyu rám parancsolt, hogy menjek el a fogorvoshoz, mert délutánra meghívtak "ebédelni". Ezt már tudtam előző héten szóval gázul jött ki, hogy most vacakolt itt a fogam. Tegnap hirtelen átmentem a a fogorvoshoz, mielőtt meggondolom magam és ki is húzták a tropára tört fogamat. Igen, nem tudom hogy, de széttört. Bár van egy sejtésem, hogy tejfog maradt meg és azért volt olyan gyenge, mivel felette jön a másik. Elvileg azért fájt ennyire, mert a másik nem engedte kinőni vagy mi. Na mindegy. Ahhoz képest, hogy kihúzta a fogam ma még fel volt dagadva egy kicsit a szám, bár csak egyik munkatársam vette észre, aki ajánlott is valamit, ami leviszi a dagadást. Azt mondta, hogy holnap hoz, meglátjuk milyen lesz. Ettől függetlenül muszáj volt bevennem egy gyógyszert, mert reggel óta küszködtem vele, természetesen a táskámból már elfogyott a fájdalomcsillapító. -.- Itthon sikeresen bevettem egyet, most épp jól vagyok. :D

Tőmondatokban akartam ezeket leírni, de jó hosszú lett magamhoz képest. :D

Most hogy így bemelegettem megosztok még egy ajánlót, pontosabban egy manga ajánlót.

Yume Musubi, Koi Musubi

Még van raktáron 2 manga ajánló és össze szedtem még párat amiről írni akarok. Szóval lesz itt sok ajánlás. :D

Mint már említettem a bejegyzés elején, végeztem az Animeseries projectekkel per pillanat. Nem tudom mikor fognak beesni a következő fordítások, viszont addig is neki állok az itteni mangáknak. Természetesen azok se egyszerre fognak felkerülni. ;)

Ennyi lettem volna mára. Szombaton egy hetem marad, mint 20 éves... Azért ez hihetetlen! Természetesen tizenkét órázom aznap... ez még hihetetlenebb...

Sayonara minna-san~