2016.03.28. 20:53, Kira
Always
Sziasztok ismét jelentkezem, bár ez hihetetlen, mert mára nem terveztem semmit, mivel... Nézzük csak mik történtek.
Első sorban beszélek egy kicsit a conról. Nagyon örültem, hogy találkozhattam nagybátyámmal ennyi idő után és szerencsére egyikünk se érezte azt (vagyis nem úgy tűnt), hogy beszélnünk kellene a családi dolgokról, amik történtek az utóbbi évben plusz hónapokban. Olyan nyíltan lehetett vele beszélni mindenféléről és már nagyon hiányzott ez. Bár senki mással nem találkoztam, akivel szerettem volna ezért eléggé le is voltam lombozódva a con után, mégis jó volt, hogy elmentem, sokat nevettem a többiekkel, akik odacsapódtak hozzánk, majd pillanatok alatt szívódtak fel. Mégis bárkihez hozzászólt az ember mosolyogva kezdett el vele beszélgetni, mégha totál idegen is volt az illető. Már azt hittem, hogy egy másik bolygón vagyok, mert tényleg bárkire nézett az ember vissza mosolygott rá. Lehet, hogy megfagytunk, mikor kint mászkáltunk, de ettől függetlenül sok jó dolgot láttam vettem és ettem is. :D Nagybátyámmal megbeszéltük, hogy ideje ebédelni valamit és meg is találtuk a nekünk valót. Ramen! Először ettem evőpácikával és ki is lettem röhögve, de a végére csak végeztem vele és teljesen jól is laktam tőle.
Mivel már előző hónapban előrendeltem a pólókat meg is támadtam a pultot. Jó tulajdonképpen valahogy elkeveredtem a tömegben és sikerült megtalálnom szerencsémre. Amint végre odafértem mondtam a nevem és máris adta a pólókat, bár az én pólóm még nem készült el szóval azt még postázza, de mivel hármat vettem ezért a harmadik akciós árban volt így még hozzácsaptam egy vászontatyit is, mert azt is akciós áron adta. :3
Amint megjön a pólóm lesz kép is róluk. :3
Rendben, akkor jön egy kis ugrás ugyanis rohadt fáradt vagyok, mivel...
A vasárnapom kb pihenésből állt, de komolyan. Rendbe szedtem magam, viszont a pizsi az egész nap rajtam volt. Fáradt voltam muszáj volt lazulnom. A mai napom pedig úgy kezdődött, hogy mi négyen (anyu, öcsém, kutya, én) elmentünk kirándulni. Valójában csak annyit terveztünk, hogy felmegyünk a kilátóba és vissza, de nem így jött össze. Gondoltuk egy másik úton megyünk, mert nyakig sárosak nem akarunk lenni. Hogyne, úgy eltévedtünk, hogy szegény anyu már aggódott, mert bolyongtunk az erdőben és fogalmunk se volt hol vagyunk. Persze térerőm az nem volt anyunak volt néha és három óra műlva sikerült behozni neki a GPS-t azzal vissza találtunk Magyarországra... Ó, igen hoppá. Valahogy Ausztriában kötöttünk ki. Való igaz a kilátó a határon van, de hogy tudtunk így elkeveredni azt nem tudom. Szerencsére meg lett a kilátó onnan már visszafelé tudtuk az irányt és sikeresen megérkeztünk az autóhoz, majd mentünk egy jól megérdemelt cukrázdába, hogy visszaszedjük a leadott kalóriát. Elvileg négy és fél órát gyalogoltunk, de biztos több volt annál.
Ezért vagyok én hulla fáradt ráadásul reggel kelek, szóval megyek is aludni, amint kicsit megszáradt a hajam...
Sayonara minna-san. Ezt a bejegyzést nem olvasom el, hogy kijavítsam a betű kihagyásokat sorry. :D